Gyertyánffy István

Gyertyánffy István
Vasárnapi Ujság 1881. 373. l.
Vasárnapi Ujság 1881. 373. l.
Született1834. december 25.[1][2]
Tibód
Elhunyt1930. augusztus 2. (95 évesen)[1][2]
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
tanügyi író
SírhelyeFarkasréti temető (43-1-90)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánffy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyertyánffy István (Tibód, Udvarhelyszék 1834. december 25. – Budapest, 1930. augusztus 2.) magyar pedagógus, pedagógiai író, kir.tan.tankerületi főigazgató, a Ferenc József-rend tagja.

Családja

Az erdélyi örmény Gyertyánfi család leszármazottja.[5][6] Felmenői kolozsvári kereskedők voltak. Gyertyánffy Berta rokona.

Életpályája

Svájcban és Németországban tanulmányozta a tanítóképzőket és a népiskolákat. Székelyudvarhelyen volt tanár, majd tanítóképző intézeti igazgató Székelykeresztúron 1870–1873 között. 1873-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter megbízásából a budai népiskolai tanítóképzőben létrehozta a Paedagogiumot. 1898-ig állt az intézet élén, 1899-ben vonult nyugalomba. 1874–1895 között a Néptanítók Lapját szerkesztette, 1878–1898 között az Országos Közoktatási Tanács (OKT) tagja volt. Eötvösi fogantatású pedagógiai elveket hirdetett, mely szerint az emberi és állampolgári szabadság biztosítása a széles körű népoktatáson és művelődési egyenlőségen alapul.

Főbb munkáiból

  • Emlékirat a m. kir. tanítóképezdék reformja ügyében. Székelyudvarhely, 1872.;
  • A népiskola módszertana. (Dittes nyomán, Kiss Áronnal.) Budapest, 1876.;
  • A budapesti m. kir. állami elemi és polgári iskolai tanítóképezde múltja és jelene. Budapest, 1882.;
  • A polgári iskola helye iskolai szervezetünkben. Budapest, 1894.;
  • A Paedagogiumról. Budapest, 1897.;
  • A tanítóképző intézeti tanárok képzésének és képesítésének kérdéseiről. Budapest, 1898.;
  • A Paedagogium. Adatok múltjának ismeretéhez. Budapest, 1913.;
  • Levelek a feminizmus és köznevelés kérdései köréből. Budapest, 1917.;
  • Az Országos Tanszermúzeumról és a Pedagógiai Könyvtárról. Budapest, 1923.

Társasági tagság

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05607.htm, Gyertyánffy István, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Gyertyánfi család
  6. ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.

Források

  • Bollókné Panyik Ilona: Gyertyánffy István című szócikke. Lásd Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Budapest, 1997. 610. p.
  • Pedagógiai Lexikon

További információk

  • Magyarfalvy L.: Gyertyánffy István és a budai Paedagogium. Budapest, 1968.
  • Droppánné Debreczeni Éva: Gyertyánffy István. Budapest, OPKM, 2003. (Tudós tanárok - tanár tudósok sorozat) ISBN 963-9315-50-8
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Szűts-Novák, Rita: A nőnevelés és feminizmus dilemmája Gyertyánffy István pedagógiájában In: Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2021. Békéscsaba, Magánkiadás. pp. 15-29.,
Nemzetközi katalógusok