Kökény (növényfaj)

Kökény
Gyümölcse
Gyümölcse
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoport: Prunus
Faj: P. spinosa
Tudományos név
Prunus spinosa
L.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kökény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat és Kökény témájú kategóriát.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kökény (egyértelműsítő lap)

A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj a Prunus nemzetségen belül. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.

Elnevezései

Magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.

Latin nevének jelentése tövises (spinosa) szilva (prunus), ami utal a növény megjelenésére.

Elterjedés, élőhely

Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig.

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig megtalálható.[1]

Jellemzése

A kökény gyümölcse

Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje, sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1–1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.[1]

Kökényszilva (Prunus domestica subsp. insititia)

Felhasználása

Gasztronómiai

  • Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
  • Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
  • Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított pacharán).
  • Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
  • Nyersen is ehető.
  • Leveléből is főztek teát.

Gyógyászati

Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg.[2]

  • Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
  • A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
  • Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.[2]
Kökény virágai

Dísznövényként

Kedvelt díszcserje, több fajtája van.

  • Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
  • Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
  • Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú.[1]

Faanyaga

Nagyon kemény. Nehezen törik.

Érdekesség

  • Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.
  • Magyar nóta "Kék a kökény recece..."

Jegyzetek

  1. a b c Cser
  2. a b Bern

Források

  • Cser: Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Természetkalauz – Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 82–83. o. ISBN 963 7304 12 6  
  • Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 486. o. ISBN 963-9239-96-8  

További információk

  • Terra
  • Prunus spinosa L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  • Kökény Prunus spinosa – Erdei vadgyümölcs, tuja.hu
  • A kökény gyógyhatásai Archiválva 2021. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a kökény címszót a Wikiszótárban!
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Sablon:Fűszernövények
  • m
  • v
  • sz
Fűszernövények
Áfonya · Alkörmös · Angelika · Angosztura · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Babér · Bazsalikom · Benedekfű · Berkenye · Bodza · Borágó · Boróka · Bors · Borsikafű · Borsmenta · Borsmustár · Cayenne-bors · Cikória · Citrom · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Curry por · Csilibors · Csillagánizs · Dió · Édesgyökér · Édeskömény · Erdei szamóca · Fahéjfa · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Galanga · Görögszéna · Gránátalma · Grépfrút · Gyömbér · Illatos ibolya · Izsópfű · Kakukkfű · Kálmos · Kapor · Kapri · Kardamom · Kaszkarilla · Kerti zsázsa · Kínai paprika · Komló · Koriander · Kökény · Kömény · Körömvirág · Közönséges levendula · Közönséges paprika · Közönséges vasfű · Kurkuma · Lestyán · Majoránna · Mák · Mandula · Medvehagyma · Menta · Metélőhagyma · Mexikói izsópfű · Mogyoró · Napraforgó · Narancs · Nőszirom · Okra · Padlizsán · Paprika · Paradicsom · Pasztinák · Petrezselyem · Rebarbara · Retek · Ribiszke · Rómaikömény · Rozmaring · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Snidling · Spenót, paraj · Szagos müge · Sárgarépa · Szamóca · Szareptai mustár · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szentjánoskenyér · Szerecsendió · Szerecsendió-virág · Szezámmag · Szójabab · Szömörce · Szurokfű, vadmajoránna · Tárkony · Tárnics · Tea · Meténg · Torma · Turbolya · Vadszeder · Vadrózsa · Valódi muskátdió · Vanília · Vasfű · Vérmogyoró · Vidrafű · Vörös áfonya · Vöröshagyma · Zeller · Ziliz · Zöldborsó · Zsálya · Zsázsa
Lásd még: Fűszerek listája
Nemzetközi katalógusok
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap